Az új év egyik nagy várományosa volt Leigh Whannell filmje, miután pár évvel korábban a The Invisible Manből készített egy kiváló modern adaptációt (és persze az Upgrade-ről se feledkezzünk meg). Sajnos a klasszikus szörny feltámasztása már kevésbé sikerült jól.
A történet: egy háromfős család a férfi gyerekkori otthonába utazik az erdő szélére, ahol évekkel korábban a férfi apja rejtélyesen felszívódott.
Horror Box Office Verdikt: Útközben félresiklott
Az első 5-10 perc remek, ez tagadhatatlan. Pompásan ragadja meg az Isten háta mögötti erdő hangulatát, ahol olyan lények is kóborolhatnak, amikről csak a legendákból van tudomásunk. Aztán viszont ugrunk előre az időben, a kisfiú felnő, és a gyerekkori traumáinak is hála egy igen csak diszfunkcionális család családfőjévé válik. Hogy mentse a menthetőt, gondol egyet, látogassanak ki a gyerekkori vidéki házba, ahol a civilizációtól távol mindenki lenyugodhat, és talán az egymás közötti harmóniára is sikerül újra rátalálni.
Nagyjából eddig a pontig tartott a kreativitás, és ezt követően klisékre és unalmas sablonokra építkezik a cselekmény. Sosem szerettem azokat a történeteket, ahol időt ugrunk, viszont az eltelt időben semmi jel nem mutatkozik a furcsaságokra, de amint megjelennek hőseink, váratlanul azon nyomban elkezdődik az aprítás. Viszont ha valóban annyira aktív a farkasemberünk, mint ahogy azt a film első harmadában megismerjük, akkor már rég a címlapon kellett volna lennie az erdő szörnyének. Helyette még a szomszéd is csak annyit tud mondani, hogy sötétedés után nem tanácsos a szabadban maradni.
Aztán persze kötelező jelleggel megkapjuk a dilemma részt, ami minden farkasemberes, vámpíros filmben visszaköszön. Viszont a család diszfunkcionalitása miatt ez egyáltalán nem hatásos, nem igazán tudunk izgulni az életben maradottakért. Az egész konfliktus ellaposodik a sablonkörök végtelen iterációja folytán, és a végén hiába idéződik meg a film kezdetének jelenete, abból pont azzal vész ki a varázs, hogy ezúttal megpillanthatjuk a félelem forrását. Whannell ezúttal melléfogott, de mivel korábban már bizonyított, még nem mondok le róla. Talán majd Robert Eggers vérfarkasos filmje visszaadja a vonyító szörnyek renoméját.
Horror Box Office értékelés: 46%
IMDB értékelés: 5.6
[…] a lánya kapcsolatát bemutatták – ami finoman szólva is messze van az ideálistól. Még a Wolf Manben is egy jobb anya-lánya kapcsolatot látunk, pedig már az se volt […]
KedvelésKedvelés