Ha már az előző film nem tudta megtekintés közben bizonyítani vígjáték mivoltát, akkor íme egy másik próbálkozás, aminél már nem volt egyáltalán meglepő az imdb-s kategorizálás.

A történet: egy csapat különc elvonul egy kúriába, hogy egy szektarituáléban vegyenek részt, mit sem sejtve arról, hogy mennyire valódi események elé néznek.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
Ez a film az író-rendező és főszereplő Andrew Bowser karakterének megítélésén múlik. Abszolút megértem azokat, akinek a főszereplő már túl sok lett, az én irritációt jelképező küszöbömet azonban még nem lépte át – pontosabban fogalmazva, nagyon ügyesen adagolta azokat a jeleneteket, amelyek gyakori ismételgetése gyorsan frusztrálóvá tehette volna a filmélményt számomra.

Ehelyett viszont kapunk egy történetet, melynek van szíve és lelke, ahogy a karaktereinek is. A címszereplő Onyx egy még a különcök között is különcnek számító figura, de mégis emberi marad – bukdácsol, kételyei vannak, gátlásos, viszont helyén van a szíve és az értékrendje. A többieknek pedig csak hiteles karaktereket kell nyújtani mellette, és ez meg is történik.

Bugyuta? Talán. Ám ha visszanézzük mai szemmel az eredeti Evil Dead filmeket, azok is legalább ilyennek hatnak (bár azért egy-két fokkal mégis csak félelmetesebbek ennél). Én nem szoktam bánni, ha a praktikus effektekről lerí a valódiatlanságuk, amennyiben a cselekmény kontextusához passzolnak. A szóban forgó film (igen, túl hosszú a címe, hogy leírjam) pedig végig fenntartja ezt a ’80-as, ’90-es évek vibe-ot, amibe tökéletesen belepasszolnak ezek az elnagyzolt rémségek. Jól szórakoztam, és egy-két helyen még fel is nevettem – mégpedig nem kínomban! Egy horror-vígjáték ennél többet nem is akarhat elérni a nézőnél.

Horror Box Office értékelés: 68%
IMDB értékelés: 6.3