Régóta a megtekintési listámon volt ez a film, de a Soft & Quiet után gondoltam, hogy ez is hasonlóan fogja megölni a lelkem. Nem tévedtem, de így a két film megnézése közti távolságnak köszönhetően sikerült felvérteznem magam.

A történet: a spanyol vidéken egy francia házaspár konfrontációba kerül a helyi lakosokkal.

Horror Box Office Verdikt: Túl a komfortzónán
Tegnap írtam erről hosszabban a Puliwoodon, amit itt olvashattok el. Ez nem pont az a film, amiről kétszer írna sokat az ember. A már emlegetett Soft & Quiettel egyetemben ez a film is lerántja a leplet arról, hogy a már nyugisabbnak ítélt régiókban is, mint az USA vagy Európa, micsoda feszültség és indulatosság feszíti szét az embereket. Legyenek azok nemzeti sérelmek, üzleti meghiúsolások, idegenek (akár nyugati “migráns”, akár harmadik világbeli), roppant könnyen képes az ember ellenségképet faragni magának. Onnan pedig már csak egy egyszerű lépés elérni a címben is található szintet.

A Szörnyetegek lesújtóan mutatja be, hogy a 21. századi civilizált álca mögött milyen természetes ösztönök bújnak meg az emberekben. Lesújtóan, de mégis lebilincselően. Hiába több mint kétórás a film, a feszültség adagolása és a karakterek elviszik a hátukon a cselekményt mindenféle üresjárat nélkül. Szó szerint elröppent a játékidő, ami manapság egy több mint kétórás filmnél hatalmas erény.

Elképzelhetőnek tartom, hogy egy évtized múlva mondjuk újra megnézzem a Szörnyetegeket, de ez inkább a What Josiah Saw vagy a Soft & Quiet territóriuma: remek filmek, melyeket bőven elég egyszer megtekinteni.

Horror Box Office értékelés: 79%
IMDB értékelés: 7.5