Brit kollégáink továbbra is imádják a home invasion sztorikat. Három évvel a The Owners után itt van a film, amivel kiköszörülték a korábbi csorbát, bár a túltolt cselekmény és fordulatmennyiség egy kicsit akár a gyomrunkat is megülheti.

A történet: egy tomboló vihar elől egy balesetet szenvedő testvérpár egy vidéki házban lel látszólagos menedékre.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
Mindig van valami bája annak, amikor rosszfiúk betörnek valahova, hogy aztán kiderüljön, hogy a ház lakói még náluk is nagyobb szörnyetegek. Ez a formula már évek óta önti magából az újabb és újabb történeteket, több-kevesebb sikerrel. A már emlegetett The Owners egyértelműen a skála negatív végére példa, ám a ma már klasszikussá érett Don’t Breathe a sztoriban rejlő potenciál alapos kimaxolását bizonyítja.

Valljuk be, a britek tartoztak a formula rajongóinak a The Owners után, és szerencsére Matthias Hoene sikeresen megugrotta a nem túl magasra tett lécet. Sőt, a megtekintést követően úgy voltam vele, hogy ez legalább kétszer olyan jó lett, mint a The Owners volt, és visszanézve annak értékelését, ez a kijelentés bizony telitalálatnak bizonyult.

Persze messze nem tökéletes a film, de összességében hiába mozog több szálon a cselekmény, mindegyikben van annyi feszültség, hogy az adott alcselekményszál katarzisa kiváltson valamilyen érzelmet a nézőből. Igaz, ez néha összezavarodottságban csúcsosodik ki, de a The Bone Lodge nem az a pimasz fajta film, ami ne adna választ minden kérdésünkre. Sőt, az örökérvényű “mindenki megkapja a maga jussát” tanmese is érvényesül, ami bizarr módon érvényesíti a happy endet a legtöbb karakter számára.

Horror Box Office értékelés: 60%
IMDB értékelés: 6.2