Az elmúlt időszakban szinte csak olyan filmeket fogyasztottam a zsáner terén, melyek magyarul meg sem jelentek, úgyhogy kifejezetten furcsa volt, amikor az imdb-n visszaköszönt a Trick ‘r Treat magyar címe is, ami az Adsz vagy Kapszra hallgat. Még a The 100 Candles Game-ről írt szemlém során jegyeztem meg, hogy a horror antológiák nem a kedvenceim abból kifolyólag, hogy többségük inkoherens, a szerteágazó alműfajok nem állnak össze kerek egésszé – és bár a The Mortuary Collection egy kellemes meglepetés volt az antológiák terén, a Trick ‘r Treat rögtön abszolút kedvenccé vált.

A történet: öt egymásra kikacsintó, de önállóan is helytálló történet egy Halloween éjszakán.

Horror Box Office értékelés: 80%
IMDB értékelés: 6.8

Miért pont 80%?
2021 elején nem hittem volna, hogy akadnak a 2000-es évekből olyan meghatározó alkotások, melyek idáig elkerülték a figyelmemet, ám előbb a Behind the Mask, majd most a Trick ‘r Treat is alaposan rám cáfoltak, hogy bizony nem csak a 2010-es évek felhozatalából illik csemegézni. Mint a The Mortuary Collection kapcsán is szót ejtettem róla, nagyon nem mindegy egy antológiánál, hogy egy vagy több rendező kezébe kerülnek a különböző szegmensek leforgatásai – Michael Dougherty, akinek nevén talán csúnya csorba esett a Godzilla: King of the Monsters miatt, magánál tartotta a direktori gyeplőt, hogy öt jól elkülöníthető, de mégis egymásra kiható, és ezáltal végső soron egy egybefüggő sztorit kapjunk egy halloweeni éjszakáról. A Trick ‘r Treat bája, hogy megtalálta azt az ingatag egyensúlyt a humor és a félelmetesebb hangulat között, melyek között pofátlan lazasággal váltogat Dougherty anélkül, hogy bármelyik is hosszabb időre túlsúlyba kerülne. Ezzel a bravúrral kevés olyan horror alkotás dicsekedhet el, mely szintén vígjátékporba próbálna megmártózni. A fejezeteknek van eleje, közepe, vége, és ha odafigyel a néző az átívelő szálak részleteire, az még élvezetesebbé, még kerekebbé teszi az élményt. Bár nem feltétlenül áll jól egy horrornak, ha mindenképp igazságot akar szolgáltatni, de a Trick ‘r Treatnél mégis egy bizarr elégedettségérzet tölt el minket az egyes epizódok végeztével. Befeszültem, nevettem, és elismerően bólogattam – méghozzá több alkalommal is a bő 80 perces játékidő során, ami végül az egyik legpozitívabb filmélményt eredményezte nálam.

Mi tetszett – SPOILEResen?
Anélkül, hogy belemennék egyenként a különböző epizódokba, kiemelve azok ötletes, furfangos, vagy már-már váratlan húzásait, ki kell jelentenem, hogy a Trick ‘r Treatet tanítani kellene történetmesélés (storytelling) szempontjából. A film eleje és vége már eleve egy nem erőlködésszagú keretet alkot, melyért külön pacsi jár, ám ezen kívül azt is sikeresen megoldja, hogy az előre- és visszautalások sűrűjébe ne kavarodjon bele a néző, amibe pedig sokak bicskája bele szokott törni. Itt érhető tetten, hogy mennyire fontos volt, hogy Dougherty végig a saját kezében tartotta a dolgokat, és a kis fejezetek nem egy-egy más rendező vízióját jelenítette meg. Nemcsak a történet maradt egyben, hanem a képi világ, illetve a megidézett hangulat is – ez pedig megint csak egy olyan akadály, melyet sok antológia nem tud megugrani.

A felvonultatott karakterek kellőképpen szimpatikusak, vagy éppenséggel antipatikusak ahhoz, hogy szurkoljunk értük vagy ellenük. A színészi játéktól nem kell Oscar-díjas alakítást elvárni, de a többség hoz egy olyan szintet, hogy minden egyes mozzanat, megszólalás hitelesnek tűnjön. A fekete humorral átitatott szegmensek ritkán működnek ennyire jól, mint a Trick ‘r Treatben, és bár néhány jelenetnél talán már csorbítanak is a félelemfaktoron, mégsem mondanám azt, hogy túl lettek volna tolva. Dougherty tudatosan bontakoztatja ki a cselekményt: végig fogja a néző kezét, melyeket csupán egy-egy jól felépített fordulat erejére enged el, ám mégsem lehetne azzal megvádolni őt, hogy a semmiből húzna elő újabb és újabb förtelmeket. Bár csak egyetlen éjszaka erejéig válunk a szemtanúivá a városka életének, az mégis élőnek, valóságosnak hat a természetfeletti elemek megjelenése ellenére is.

Mi nem tetszett – SPOILEResen?
Mint a Behind the Mask esetében, úgy itt sem tudok hajmeresztő hibákról, hiányosságokról áradozni. A Trick ‘r Treat nem hibátlan alkotás, de ha valaki egy önfeledt szórakozásra vágyik mérsékelt parafaktorral, akkor kevés ennél jobb ajánlással tudnék élni.

Emlékezetes jelenet – SPOILEResen
Anna Paquin szende, kiszolgáltatottnak tűnő karakterének mibenlétéről hirtelen lehull a lepel. Amilyen váratlanul hatott első blikkre, utána mégis rá kellett döbbennem, hogy milyen ügyesen előre utaltak erre a csavarra az azt megelőző fejezetben.