Igazából azon csodálkozom, hogy a Chat-GPT berobbanása, azaz 2022 vége óta, hogyhogy nem szaporodtak meg az AI tematikájú horrorok. De azért 2025 elején már “végre” ott tartunk, hogy negyedévente kapunk valamit (helló, AfrAId) – és szerencsére még bőven van spiritusz a koncepcióban, mint azt a Companion is bizonyítja.

A történet: egy hétvégi kiruccanás egy erdő széli házikóban váratlan fordulatot vesz, amikor a házigazdát az egyik lány önvédelemből megöli.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
Nem szabad trailert nézni. De már akkor is bajban lesz az ember, ha a film plakátjára pillantást vet, mivel a film első harmadának csavarját gyorsan ellövik vele. Ám ahogy az előző bejegyzés tárgyát, a What You Wish Fort, úgy a Companion lendületét sem állítja le az, hogy a puskaporos hordó viszonylag korán felrobban.

Itt is egyetlen író-rendezőnek, Drew Hancocknak köszönhetjük a bravúrt, hogy a cselekmény igazából akkor pörög fel, amikor látszólag már minden lapját kijátszotta, már ami a fordulatokat illeti. Sophie Thatcher öblös léptekkel tapossa ki a sztrádáját a horror zsánerén belül, a Heretic után viszont itt főszerepben csillogtathatja meg képességeit. Várom már, hogy Anya Taylor-Joyjal egy filmben szerepeljenek.

A Companion nem merül le a mesterséges intelligencia és a robotok filozófiájának mélységeibe, és ez a felületesség pont jól áll neki. Bele lehetne kötni a világ bemutatott működésének részleteibe, de valójában felesleges, mert Thatcher és Jack Quaid macska-egér játéka teszi emlékezetessé ezt a filmet. Míg a What You Wish Fort a fokozatosan felépített feszültség emeli ki a középmezőnyből, úgy a Companiont a fekete humor és a jól kidolgozott karakterek közti dinamika. És persze az sem baj, hogy egy-két elhalálozás egészen kreatívra sikeredett.

Horror Box Office értékelés: 78%
IMDB értékelés: 7.0