Tavaly kijött ennek a franchise-nak a 0. része, én pedig még a blog kezdete óta lógok a második rész kritikájával. De kezdjük inkább a legelején, ugorjunk vissza – immáron!!! – 7 évet az időben.

A történet: egy család próbál túlélni a Földön, amit egy hangra érzékeny, agresszív faj hódított meg.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
Ezt még annak idején a mozikban néztem meg, és hát a csend, a némaság ritkán annyira fojtogató, mint akkor volt. Tehát az első rész nagyon jól működött, és meg is alapozott/továbbvitt egy olyan válfajt a horrorban, ami a bizonyos érzékszerveink elvesztésére építkezik – lásd Don’t Breathe.

Mai fejjel már nagyon fura, hogy én a férfiasabb John Krasinskit előbb ismertem meg, mint a csetlőbotló, fiatal énjét a The Office sorozatban. Szóval emlékszem, hogy olvastam, hogy kevesen néztek ki belőle ilyesmit a szitkomos karaktere után, de én akkoriban teljesen úgy éltem meg, és mai napig is ez él bennem, hogy na ez egy tökös film lett egy tökös férfitől.

Krasinski több váratlan húzással is sokkolni tudott, kezdve a nyitánnyal, majd a film utolsó harmadában bekövetkező tragédiával, ami kiemelte ezt a 2018-as mezőnyből. Külön pacsi jár azért, hogy a xenomorfok után kaptunk végre egy olyan vadállatias földönkívüli létformát, ami szintén fent fog maradni a filmtörténet emlékezetében – ebbe pedig már rengeteg mindenkinek beletört a bicskája, úgyhogy tényleg bravó!

Horror Box Office értékelés: 73%
IMDB értékelés: 7.5