Ha október, akkor új V/H/S fejezet. Három éve támasztották fel a franchise-t a hamvaiból, ami továbbra is egy jó platform arra, hogy újoncok és veteránok megmutassák, hogy mire is képesek egy 20 perces szegmensben. Szakítva azonban az évszámos tendenciával, ezúttal egy szubzsánert tematizáltak: a földönkívüli témát.

A történet: rendőrök találnak két videókazettát, ami elvileg bizonyítja a földönkívüli létformák létezését.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
A found footage-nek leáldozott – hangoztatják a szakértők, mióta beléptünk a 2020-as évekbe. Ám talán az idei az első olyan év, amikor egyet kell értenem ezzel. Vagy lehet csak engem kerültek el a talált kamerás történetek idén, de nem hiszem, hiszen mindig árgus szemekkel figyelem az új megjelenéseket. Ha rákerestek a found footage címkére, akkor idénről három filmet találtok, és hát sem a Life of Belle, sem a Frogman nem volt az a nagyon impresszív alkotás. A Late Night with the Devil pedig inkább mockumentarynak, mintsem found footage-nek nevezném.

A V/H/S Beyond sem lesz ott a 2024-es élmezőnyben, viszont előnyére legyen mondva, hogy ez az évszám elhagyás, szubzsáner tematizálás nagyon jót tett a formulának. Az évszámos felvonásokban igazából csak 1-2 szegmens volt igazán az adott évszámhoz köthető, a többi csak random minifilm volt, itt viszont tényleg kapunk egy olyan filmet, amiben talán csak egyetlen szegmens lóg ki a sorból – de az legalább már viccesbe hajlik át.

Ezúttal egy szinte teljesen új brigád tette le névjegyét a franchise-ban. Jay Cheel nem is horror közegből érkezett, övé a kerettörténet. Jordan Downey-nak a The Head Huntert köszönhetjük, ami már csak azért is különleges marad örökre, mert klasszikus fantasy horrorból mai napig az az egyetlen alkotás, amit láttam, Downey pedig ezúttal is egy akciódúsabb horrorfejezethez asszisztált. Kapunk egy indiai epizódot Virat Paltól – örvendetes, hogy a franchise továbbra is lehetőséget kínál egzotikusabb régiókból érkező direktorok számára. Justin Martinez az egyetlen visszatérő, méghozzá egyenesen az első V/H/S filmből, aki annak idején a Radio Silence csoportosulás tagja volt, és a kiváló Southboundot is ő jegyezte. És persze kijutott egy parodisztikusabb epizódnak is, amit Christian Long és Justin Long rendeztek közösen – máris értelmet nyer, hogy ez az egyetlen történet miért lóg ki ennyire a sorból. Kate Siegel és Mike Flanagan pedig az utolsó fejezetben működtek együtt – hát ettől azért nem voltam elájulva.

Erre a részre is jellemző, hogy a különböző epizódok különböző minőséget képviselnek – hol történet, hol megvalósítás szintjén. Viszont még sosem éreztem ennyire egységesnek egy V/H/S filmet, mint most, pedig az előző három felvonást egy-egy évszám égisze alatt készítették el. Ez pedig már önmagában is elég ahhoz, hogy még szórakoztatóbb legyen a mezei néző számára. Mert ahelyett, hogy egy-egy szegmenst kiemelnék, mint az történt kb. az összes korábbi felvonásban, most nyugodt szívvel ajánlanám a V/H/S Beyondot azoknak, akik könnyen fogyasztható, de mégis hangulatos földönkívüli horror antológiára vágynak.

Remélem, hogy a közreműködők is látják ezt, hogy ez a mostani tematizálás sokkal jobban sült el, mint az évszámos struktúra, és a folytatás – mert hát érkezik jövőre a nyolcadik (!!!) film – szintén ad valami tematikus gerincet az epizódoknak.

Horror Box Office értékelés: 64%
IMDB értékelés: 5.9