Szóval ez az október koránt sem úgy alakult eddig, ahogy terveztem, de van még pár napom bepótolni a dolgokat. Az biztos, hogy idén külön poszttal nem jelentkezem itt a blogon, de be fogom linkelni a Puliwoodra készülő 2023-as horror toplistánkat. De előtte következzenek az elmaradozott kritikák.

A történet: a franchise ezúttal az 1985-ös évbe repíti vissza a VHS korszak rajongóit.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
Ahogy a tavalyi fejezetet, úgy ezt is részletesebben kiveséztem a Puliwood hasábjain, amit ezen a linken olvashattok el. Ám röviden összefoglalva: a visszatérés óta a 85 lett a legkiegyensúlyozottabb epizód, köszönhetően annak, hogy most újoncok helyett inkább a veteránoknak adták meg a lehetőséget a bizonyításra.

Az átívelő száltól ezúttal sem dobtam el magam, de összességében rendben volt minden egyes minirész a techno istent leszámítva. Scott Derrickson debütálását pedig nem hiába várta mindenki, hiszen mind a Sinister, mind a The Black Phone rajongói kapnak kikacsintást az ő szegmensében. Azt már korábban megerősítette, hogy a kisfilmje a The Black Phone világát fogja tovább bővíteni, ám képi világával meg a jellegzetes kópiákkal a Sinister is felsejlik egy-két snittben.

Nem igazán tudnám megmondani, hogy milyen irányban mehetne tovább a franchise – talán a legbölcsebb az lenne, ha most ismét néhány éves pihenőre vonulna, mert a “reboot” óta most ért fel kvázi a csúcsra a széria. Az biztos, hogy a franchise sokat fejlődött az utóbbi években, és azáltal, hogy egy ’80-as években játszódó fejezetben is jelentősen feljavult a “talált kamerás felvételek” képminősége, ezzel sok új nézőt szerezhetett magának. A következő részeknek egyértelműen ezen a vonalon kellene tovább haladnia, hiszen a screenlife műfaj térnyerésével a found footage a “rázkódó” kamerakezelés elhagyásával maradhat versenyben.

Horror Box Office értékelés: 61%
IMDB értékelés: 5.6