Az elmúlt években kialakult egy tendencia, miszerint hatalmas vörös zászlót jelent, amennyiben egy horrorban híresebb színészek bukkannak fel. Legalábbis 10-ből 9 ilyen alkotás bukó szokott lenni. Újfent azonban szerencsére nem megy el a teljes büdzsé 99%-a eme színészek castingjára, és a The Pope’s Exorcist után a Nocebo is bizonyítja, hogy érdemes esélyt adni az új elgondolásoknak.

A történet: egy divattervező rejtélyes betegségben szenved, amire látszólag egy fülöp-szigeteki nő ismeri a gyógymódot.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
A divat világa amennyire fényes tud lenni, az árnyoldala annál sötétebb árkokat vés az emberiség különböző osztályaiba, elmélyítve az amúgy is súlyos szakadékokat nemzetek, régiók és társadalmi csoportok között. Bár a nyugati világban hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a régi korok szörnyűségei, mint a gyerekdolgoztatás vagy a 18-20 órás munkarend a kapitalizmus és modern világ beköszöntével kikopott az emberiség mindennapjaiból, azért érdemes tisztában lenni, hogy bizony a világ sok eldugott szegletében élnek még hasonló eszközökkel a profit reményében másokat kihasználó figurák.

Már a gyilkos farmerről készült, meglepően kellemesre sikeredett Slaxx is kellő komolysággal érintette ezt a fajsúlyos témát, most pedig a Nocebo olyan színészekkel teszi meg ugyanezt, mint Eva Green vagy Mark Strong. Greennek amúgy piszkosul jól állnak ezek az alapvetően antipatikus, hataloméhes és karrierista női karakterek, és ezúttal sem okoz csalódást – ám Chai Fonacier mégis ellopja a show-t, mivel általa kapunk betekintést a divatvilág gerincét alkotó elnyomó, emberszámba nem vevő emberi szörnygépezetbe. Persze kár lenne azt gondolni, hogy ez a hozzáállás csak ebben az iparágban tetten érhető…

A Nocebo a nagy drámázás közepette meghökkentő jelenetekkel tudja kimozdítani a nézőt a komfortzónájából, és egy-két momentuma még az én szemeimet is kidülleztette – mint az óriás kullancsos snitt. Kétségkívül olyan elemekhez nyúl, melyeket más thrillerekben vagy horrorokban nem látunk mindig, ez pedig egy egészséges frissességet kölcsönöz a filmnek.

Külön plusz pont, hogy bár validálja a felszín alatt megbúvó bosszút, egyben kíméletlen ítéletet is mond felette az utolsó képkockákkal. Ennek eredményeképp az elégtétel keserédes lesz – mint ahogy minden egyes bosszúból elkövetett cselekedet is, amint belegondolunk a másik fél perspektívájába.

Horror Box Office értékelés: 65%
IMDB értékelés: 5.8