Katey Sagal neve behúzott ebbe a filmbe, de arra egyáltalán nem számítottam, ami itt várt rám.

A történet: egy country duó felkeres egy korábbi sztárt, hogy hármasban váljanak világhírűvé.

Horror Box Office Verdikt: Útközben félresiklott
Sok történet mutatta már be, hogy a hatalom és a hírnév mennyire korrumpálni tudja az embert. Előbbi esetben politikai sztorikra gondolhatunk, utóbbinál pedig a film- és zenesztárok világa juthat eszünkbe. Idén már kaptunk egy Studio 666-et, amiben a Foo Fighters frontembere pont önmaga kiforgatott paródiájaként mondta el velős véleményét erről a jelenségről, és valljuk be, a rock zene és a horror jól megférnek egymás mellett.

Brea Grant rendező azonban gondolt egyet, hogy a zsánert esetleg lehetne vegyíteni a country zenével is. A végeredmény a Torn Hearts lett, aminek már az alapkoncepciójával bajaim voltak, de végül több aspektusban is elhasalt. Egyrészt innen Magyarországról röhejes már a nyitány is, hogy country zenészek próbálnak meg ha nem is világhírűvé, de állami szinten népszerűvé válni. Ám ha ezen túllendül az ember, akkor sem áll össze a kép, ugyanis a két központi karakter annyira csapongó és következetlen lett, hogy arra nincsenek szavak.

Katey Sagal, aki már a Sons of Anarchyban is egy méretes genyót alakított, most újfent egy kiszámíthatatlan, de inkább már pszichopatába hajló figurát alakít, és amennyire őrült, még mindig ő a leghitelesebb karakter a filmben. A semmiből felélesztett konfliktus a két fiatal között, és azok újbóli és újbóli kihangsúlyozása azonban nehézzé teszi, hogy komolyan vegyük a filmet – márpedig Grant abszolút komoly stílusban próbálja átadni nekünk a történetet. A főhősnők folyamatos balfék döntései után azonban a néző is beleun szurkolni itt akárkinek, így pedig a finálé katarzisa is olyan üres lesz, mint a country lemezeknek fenntartott szekrényem.

Horror Box Office értékelés: 35%
IMDB értékelés: 5.1