A rebootolt Halloween az előző két résszel megjárta a mennyet és a poklot, úgyhogy kíváncsi voltam rá, hogy végül hova futtatják ki a szériát. A második felvonást követően az elvárásaim ismét a padló alatt voltak, és úgy tűnik, ez a nyerő hozzáállás ennél a franchise-nál.

A történet: négy évvel a tragédiába fulladó halloweeni éjszaka után Michael Myers az örökségével együtt ismét árnyékot vet Haddington városára.

Horror Box Office Verdikt: Újonc turmix
Már a Halloween Kills is igyekezett volna a gonoszságról filozofálgatni, amely téma Michael Myers túltolt mészárlása következtében a süllyesztőben felejtődött. A Halloween Ends egy megérdemelt időugrással igyekezett korrigálni az előző rész keszekuszaságát, és ez már sokkal jobban állt a történetnek, mint egy közvetlen folytatás.

David Gordon Green ugyanis egy négyéves időtávlatból már könnyebb tudott reflektálni az emberi természetre és igazságérzetre. Mi történik ugyanis egy traumatizált közösséggel, ha az egykori rosszakaró, gonosztevő, sanyargató csak simán felszívódik? Képes lesz-e továbblépni, vagy az igazságszolgáltatás hiányában újabb bűnbakokat fog találni, akin kiélheti az önbíráskodást? Igyekszem kerülni a politikai véleménynyilvánítást ezen a blogon, de ha csak a mai magyar politikára gondolunk, akkor máris szembetűnő a válasz.

Ezt pedig a Halloween Ends érzékletesen és ismét csak innovatívan mutatja be. Michael Myers ugyanis a Halloween franchise-zal egyetemben kiöregedő félben van, nem folytathatja a végtelenségig az ámokfutását – ezt még a sajátos módján ő maga is érzékeli. Viszont azáltal, hogy megúszta a törvényes igazságszolgáltatást, elvetette a gonoszsága csíráját az emberekben, méghozzá egy igen alattomos módon. Hiszen nem a valódi bűnelkövetésből ered a következő tragédia, hanem abból, ahogy a közösség tagjai viseltetnek a bűnelkövetők irányában (történt az akár véletlenül, akár direkt módon), ami idővel triggereli azokat az ösztönös, eleinte védekezésnek beillő mechanizmusokat, melyeket szabadjára engedve megkapjuk a következő Michael Myerst.

David Gordon Green szerintem ügyesen látta be, hogy hiába Michael Myers a Halloween franchise arca, azért a Halloween Ends mégis csak a 13. film a franchise történetében. Tekintve, hogy Michael mit művelt az előző részben, a saját másfél órás reflektorfényét megkapva nyugodtan lehetett őt a háttérben parkoltatni a trilógia záró részében. Michael újabb vérengzése helyett így tényleg átkerülhetett a fókusz annak bemutatására, hogy ezek a korábbi ámokfutások mit is jelentenek egy adott közösség számára, képesek-e továbblépni, illetve megtagadni az örökség kísértését.

A Halloween Ends nem beszél rébuszokban, hanem elég egyértelműen mutatja be, hogy hogyan is lehet ezt az egész folyamatot lezárni úgy, hogy abból a közösség is pozitív módon épüljön fel. A megoldás brutálisnak tűnhet, ám az emberek alapvető igazságérzetét másképp nem is lehetett volna kielégíteni. Ez pedig, a fenti politikai példánál maradva, elég tragikus képet fest a magyar közéletről és annak jövőjéről.

Horror Box Office értékelés: 59%
IMDB értékelés: 5.1