Ez volt az a film a közelmúltból, amihez nem tudtam hozzászagolni a megtekintését követően, és úgy hiszem, hogy így hetekkel később sem tudom igazán megragadni az esszenciáját. Mindenképp újranézős lesz idővel, de addig is néhány gondolatsort lerittyentek róla, hogy amikor újrázok, legyen viszonyítási alapom.

A történet: az új évezred hajnalán emberek arra kezdenek el gyanakodni, hogy a holtak az interneten keresztül térnek vissza az élők közé.

Horror Box Office Verdikt: Túl a komfortzónán
Egy jó tanács bárkinek, aki mostanság nézné meg ezt a japán klasszikust: tényleg tisztelje meg annyival a filmet, hogy közben nem foglalkozik mással. Nekem sajnos három felvonásban sikerült végignézni a Kairót, és szégyenkezve azt is bevallom, hogy az elnyújtott jelenetsoroknál néha bizony a mobilomhoz is nyúltam – a film jellegéből fakadó iróniát persze én is észrevettem eme mozdulatsorok közepette.

Hiába volt csupán 20 éves a Kairo az elmúlt évben, egyszerűen döbbenetes az a korkép, amiről mesél. A 2000-es évek, valamint az internet térhódításának kezdete, mely a japán társadalmat – mely európai szemmel mindig is egzotikum lesz – új problémákkal vértezte fel, mely napjainkra nem is lehetne aktuálisabb a pandémia közepette. A Kairo szereplői nemcsak az internettől, hanem a teljes izolációtól is rettegnek, az pedig már csak hab a tortán, hogy mindeközben a betelítődött túlvilág is kiveti magából azon lelkeket, akik egyszerűen nem férnek be.

A Kairo azzal válik egy örökérvényű alapművé, hogy korát meghaladva reflektált olyan problémákra, melyek még éppen csak kialakulóban voltak a 2000-es évek elején. 2001-ben a nagy lőzung, miszerint az internetnek hála az emberiség sosem volt jobban kapcsolatban egymással, de egyben magányosabb is, még nem volt túl kézzelfogható, viszont 2022-re ezt sokan talán már saját magunkon is megtapasztalhattuk. Látva ennek a tendenciának a gyökerét 20 évvel korábbról egyszerűen hátborzongató.

Kihalt utcák és árnyékfoltok maradnak csupán az emberek után a Kairóban, ám a legnyugtalanítóbb az egészben, hogy a túlvilágra vándorolt lelkek sem tudnak nyugalomra lelni. A technológia által átszőtt életünk lelke bemocskolódik, melyre csakis az jelenthet gyógyírt, ha képesek vagyunk ismét jelen lenni, és felvenni a valódi kapcsolatot embertársainkkal.

A Kairótól kaptam talán a legnagyobb gyomrost a blogom kezdete óta, és mint írtam fentebb, ezt még töredezett megtekintés mellett érte el nálam. Kell még idő ahhoz, hogy majd újra elővegyem, de már most égnek áll a szőr a karomon, amikor belegondolok, hogy egy ültőhelyben megnézve mégis milyen érzelmeket, gondolatokat fog kiváltani belőlem.

Horror Box Office értékelés: 78%
IMDB értékelés: 6.6