Tudtam, hogy annak idején, amikor első reneszánszát élte a horror zsáner nálam, már megnéztem a V/H/S-t, de az azóta eltelt időszakban teljesen megfeledkeztem róla – és ez nagyon jól jött, mert egy kellemes meglepetés ért így.

A történet: egy pitiáner rablóbanda megbízásból betör egy házba, hogy egy bizonyos VHS kazettát megtaláljanak.

Horror Box Office Verdikt: Csak rettegés, más semmi
A bejegyzés írása közben gyorsan felkutattam az eddig szemlézett antológiákat, melyek sokkal jobban muzsikáltak, mint amilyenre emlékeztem, hiszen kettő tetszett – a zseniális Trick ‘r Treat, illetve a The Mortuary Collection – valamint kettő csúnyán befürdött – a Nightmare Cinema és a The 100 Candles Game. Valamiért az imdb pontszám, valamint a különböző kommentek miatt úgy rémlett nekem is, hogy a V/H/S inkább az utóbbi kategóriát erősíti, de meglepően korrekt kis válogatás lett, ami teljesítette a horrorfilmek elsőszámú követelményét: rá tudja hozni a nézőre a parát.

Az epizódokat összefogó kerettörténet is teljesen rendben van, sőt, ha lehet mondani ilyet, annak félelmetes atmoszférája az, ami megágyaz a külön szegmenseknek is. Persze ez az antológia sem egységes a minőséget illetően, de annyi közös mindegyikben van, hogy húznak egy nagyon váratlant, ami így sok év távlatából ugyanannyira újként hatott, mint amikor először megnézhettem a megjelenése évében.

Ahogy arra a kiválasztott kategória is utal, a V/H/S-nél érvényesül a jól eső rettegés, amit maximum az tud tompítani, hogy a minden egyes epizód a found footage nyomdokain készült. Aki eleve ki nem állhatja ezt a műfajt, annak nagy valószínűséggel nem fog átjönni ugyanaz a hangulat, mint nekem – és gyanítom, hogy a negatív kommentek zöme pont a “nem a legjobb minőségű” videófelvétel jellegen nem tudta túltenni magát.

Horror Box Office értékelés: 67%
IMDB értékelés: 5.8